A történetemben megismerkedhettek a Amy Elwarddal aki egy jómódú családban felnőtt átlagos lány. A barátaival mindig megértették egymást, egészen tizenöt éves korukig, mikor eluralkodott rajtuk lázadás, az éjszakákba fulladt bulizások. Az elején Amy nemet tudott mondani a kísértésnek, inkább otthon maradt és a tévé elé vetette magát. Akkor ott abban a pillanatban ez volt a legjobb döntés amit hozhatott, s büszke is voltak rá a szülei. Később beleunt, hogy az állítólagos legjobb barátai emiatt piszkálják. Az iskolában általában napokig fecsegtek a hétvégi bulikról, már aki emlékezett valamire is. Általában alkohol, drog és egymás hatása alatt voltak ilyenkor. Évközepe felé az egész város a Wild Rose party plakátjaival volt tele. A legtöbb a skatepályáknál és az iskola környékén voltak kiragasztva. 3000 jegyet adtak el a buli napjáig. Kígyózó sorok várták a bejutást az egész hétvégés bulira. Köztük Amy is. A barátai meglepték születésnapja alkalmából egy jeggyel. A szülei nagy nehezen felügyelet nélkül elengedték, az ok pedig a bizalom volt. Szó nélkül bíztak a lányukban. Éppen éjfél volt, amikor az összes ember beszabadult, s elfajultak az indulatok.. Voltak akiknek ez volt az utolsó éjszakája, s akik még évekig emlékezni fognak rá..
2 megjegyzés:
Szia!
Annyira örülök, hogy szóltál nekem. Mióta a hírekben hallottam erről a szörnyű estéről, nincs nap, hogy ne jutna eszembe. Mindig is tartottam az ilyen dolgoktól. Eljárok bulizni, de mindig az agyamban van, hogy nehogy történjen valami. És ez az eset... elképesztő volt!
Örülök, hogy elkezdted ezt a blogot.
És természetesen benne vagyok a cserében.
Szia!
Hihetetlen! Egyetértek azzal, hogy az ilyen események - pl. a mostani West Balkános ügy - felett nem szabad szemet hunyni. Nagyon tetszik a történet, s a mondanivalója még jobb.
Megjegyzés küldése